Mi van a kutyatápokban?

10 dolog, amiről az állateledel-gyártó cégek nem akarják, hogy tudomást szerezz… Egy bennfentes leleplező véleménye a kutyatápokról.

1. A száraztáp fő alapanyaga SOSEM hús

Sok reklám ajánlása szerint az… Azért, hogy a hús szerepelhessen a táp összetevői között az elsőként, a gyártók ravasz cselhez folyamodnak. Itt van néhány, amin el lehet gondolkodni:
Elsőként egy „nedves” összetevőt tesznek a listára, ami lényegében egy száraz termék lesz. A hús rengeteget veszít tömegéből, amikor kifőzik belőle a nedvességet. Ez a kibúvó tulajdonképpen a tömegek arcátlan félrevezetése. Minden összetevőt le kellene mérni a szárítási folyamatok végén és azt listázni, hogy a tényleges arányokat láthassuk. Ha az összetevőben azt írják „csirke”, akkor az a feldolgozatlan, „nedves” csirke súlyát jelenti. Vegyük le ebből a 75%-át. Amikor azonban valamilyen „lisztet” írnak, az már jobban fedi a valóságot. (Hozzá kell tenni, hogy az angol „chicken by-product meal” kifejezést is csirkelisztnek fordítják, és a „chicken meal”-t is, ami két teljesen különböző összetevőt jelent.) Mindegyik „by-product” termékről el lehet mondani, hogy sosem volt HÚS, míg a „chicken meal” húsból van. Egy másik trükk, hogy a szénhidrátokat (gabonák) megosztják, így a „hús” kerül a lista elejére. Az összetevőket súlyuk szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni, tehát, ha van 5 kiló csirkéd és 12 kiló rizsed, akkor melyiknek kellene elül szerepelnie listán? Természetesen a csirkének! (ha azt akarod, hogy megvegyék a termékedet) Íme itt van, hogyan is csinálják: 1.Csirkeliszt, 2. Őrölt rizs, 3. Rizskorpa, 4. Rizs glutén (sikér). Elég ravasz és nyilvánvalóan megtévesztő, ha nem ismered a trükköt. Rizsliszt, Ronny féle rizs, stb. is szerepelhetett volna a listán. A taktika: többféle gabonát használnak, különböző nevekkel, így a hús kerül a lista élére. Ez már közelebb áll a valósághoz, hiszen különböző aminosav felépítésük van tehát valójában különböző összetevők. A gabona olcsóbb mint a hús. A hús melléktermékek sokkal olcsóbbak, mint a hús. Mindkettőnek nagyon gyér a tápértéke. Az utolsó trükk most már csak a marketing, A tömegeket meggyőzni, hogy hús és a hús melléktermék nagyjából ugyanaz.

Hmmm… „Drágám, eszek egy hátszínszeletet vacsorára, te pedig kapsz egy szép szelet nyesedéket.”
„Mit szeretnél a rizsedhez, csirkemellet vagy bél-porcogó-csőr egyveleget?”
„Ugyan már édesem, nem nagyon van különbség, mindkettő ugyanolyan finomnak, egészségesnek és táplálónak hangzik!”

Definíció szerint a melléktermék bármilyen részét tartalmazhatja a megjelölt állatnak, kivéve csirke esetében a tollat és az ürüléket, marha esetében a patát, szőrt és ürüléket. A húst és a zsírt először leválasztják, mert az értékesebb, ezért nem lehetnek jelen értékelhető mennyiségben. Ami marad az a csontok, inak, porcogók, csőrök, lábak és a belsőségek. Büszkén húsnak álcázva. A kutyatápos zsák nem az a hely, ahova mindenféle ismeretlen tápértékkel bíró termékeket zúdítanak. Néhány tápon a „válogatott melléktermék” felirat található. Ezek a ferdítések, torzítások egyetlen célt szolgálnak. Hogy elhitessék az emberrel, hogy több hús van a zsákban, mint amennyi valójában. Ezek után ki fizetne 35 dollárt egy véka kukoricáért? Csak olvass tovább!

2. A gyártási folyamat alatti főzés elpusztítja az egyik létfontosságú alkotóelemet: az enzimeket

Annak érdekében, hogy a baktérium fertőzéseket elkerüljék, és helyes kis formákat tudjanak kialakítani (ami az állatokat abszolút nem érdekli), a feldolgozási hőmérséklet meghaladja a 160 Fahrenheit fokot (70 Celsius fok). Na és akkor mi van? Nos, örülök, hogy megkérdezted. Ugyanis ezzel az állat hasnyálmirigyére terhelődik a szükséges enzimek előteremtésének feladata, hogy azok a tápanyagokat felszívódásra alkalmas állapotba hozhassák. A természetben ez egészen másként zajlik. Az állatok először a legkönnyebben emészthető részeket fogyasztják el. Vegyük példának a rókát, aki elkapott egy nyulat. Az étlapon az első a gyomor és a belek. Hagyjuk a nyúlra az emésztést. A nyúl órákat töltött a fű és magok rágcsálásával, hogy a rókának az könnyen emészthetővé és felszívhatóvá váljon. Gyors és könnyű „üzemanyag”. Ezek után a róka elássa, vagy elrejti a maradékot, hogy az „megpárolódjon”. Amire mi azt mondjuk „megavasodik” a róka azt mondja „egyre jobb”. Pár nap múlva a nyúlban lévő enzimek megpuhítják, és könnyen emészthető fehérjévé alakítják a húst. Észrevetted, hogy a folyamatban a tűz egyáltalán nem játszott szerepet? Desszertnek ott van a csontok rágcsálása kalcium bevitel, fogtisztítás céljából és jöhet egy kis délutáni szunyókálás. A tápláléklánc alsóbb tagjainak pedig ott maradtak a melléktermékek, és a szőr. Na kanyarodjunk csak vissza a te kedvencedhez…

A kiskutyák és kiscicák szervezetében az erőteljes hasnyálmirigy könnyebben szolgáltatja a hiányzó enzimeket, hogy a „halott” étel használhatóbbá váljon. A korral azonban ez a funkció gyengül és gyakran nem képes lépést tartani a terheléssel. Ha a táp, amivel a kutyát minden nap eteted nem rendelkezik a szükséges tápanyagokkal, a túlterhelt szervezet sokkal hamarabb feladja. A következmények skálája nagyon széles ahhoz, hogy itt vitassuk meg.

3. Rendes étel, azaz maradék etetése igenis HELYÉNVALÓ

Azt a hiedelmet, hogy a kutyának semmi mást nem szabad megennie, csak azt, ami zacskóban jön meg kell törni. Pont. Különben is mitől félnek ezek az emberek? Hogy a kutya megtanul kéregetni? Felejtsd el. Hogy a kutya nem fogja megenni azt az értéktelen vackot, amit „tápnak” hívnak, miután megkóstolta az igazi kaját? Lehetséges. Vagy hogy a finoman behangolt „tápanyag dús diétáját” rombolja össze? He he… azt nehezen. A helyzet a következő: rendes ételek (nem chips és barátai) nyers formában történő adása ellensúlyozza az ipari tápok negatív hatásait. Biztosítja az élő enzimeket, hogy az emésztés folyamata könnyű, ne pedig megterhelő legyen. De azért ne vaduljunk el és dobjunk oda mindent a tálba. Sárgarépa, brokkoli, joghurt, sajt, fokhagyma és húsok bármikor jó választáskén jönnek számításba. Zabkása, rizs, kukorica, gyümölcsök, tökfélék szintén jók. Ne adj nyers gabonát, hüvelyeseket, krumplit, hagymát, zellert, szőlőt és csokoládét. Ezek vagy nem rendelkeznem tápértékkel, vagy egészségkárosítók a kutya számára. Ha nem vagy kibékülve a nyers hallal és hússal, akkor azt hagyd ki a sorból. Ne felejtsd el, hogy ők nem emberek, és egy egészen más emésztőrendszerrel rendelkeznek. Ha valami újjal ismerteted meg az állatot, először csak egy keveset adj, 2-3 alkalommal egy héten, és adj a kedvenced hasnyálmirigyének égy jól megérdemelt szünetet.

4. A legtöbb „állatorvos által ajánlott” tápnak nagy ára van…

Számít az akármit is, hogy az állatorvosok nagy része nagyon keveset tud a háziállatok élelmezéséről? Az embereknek azt mondják: „Kérdezze meg állatorvosát”. Az állatorvosnak pedig azt mondta az állateledel gyártó cég: „ Kap egy egyhetes Hawaii utazást golfbérlettel, ha ajánlja és eladja XYZ márkájó tápunkat”. Az iskolában a állatorvos tanoncok választható tárgya a háziállat élelmezés. Vagyis nem. Most már kötelezővé tették, ahogy annak lennie kellene. Sokkal többre jutsz, ha te magad tanulmányozod a címkét a zacskón, és teszel egy minimális utánajárást az alapvető élelmezési javaslatoknak. Tanulj, bízz a saját ítélőképességedben és ne vegyél tudomást azokról, akiket fizetnek azért, hogy bizonyos dolgokat mondjanak.

5. Az állatorvosok által leginkább javasolt eledel lehet, hogy a legrosszabb tápértékű a piacon

Anélkül, hogy egyetlen márkanevet is említenénk, ha a címkén az első összetevő kukorica és ezért a konkurencia folyamatosan támadja, tudod, melyikről van szó. Olvasd el a címkét! Hasonlítsd össze a legolcsóbb termékkel, a piacon. A legtöbb esetben semmi különbség nincs köztük. Talán elgondolkoztál már azon, hogy mennyibe kerül nekik, egy 20kg-os zacskó táp előállítása? Igaz? Ülsz? Mit szólsz, ha azt mondom 3 dollár, és ebben benne foglaltatik a zacskó is. És mennyit pengetnek ki a palira vett vásárlók egy véka kukoricáért és mogyoróhéjért, amit „az állatorvos ajánlott”? Átlagosan 35 dollárt. „Jó utat Mauira, (át)Vágó doktor úr, köszönjük a támogatását.”

6. A „félszáraz” eledelek megfelezhetik az állatok várható élettartamát

Szerencsére ezek a termékek kezdenek lekerülni a piacról, de még nem tűntek el teljesen. A fogyasztók eltétele láb alól talán nem a legjobb hosszú távú befektetés. Ezek a mérgező kis falatkák úgy tele vannak kémiai anyagokkal azért, hogy puhaságukat megtartsák, ugyanakkor ne penészedjenek meg, és úgy meg vannak pakolva cukorral, hogy az erős vegyszer ízt elnyomják, hogy kikészítik a kutya gyomrát. Az édes íz függőséget okoz, gyakran hallani gazdáktól: „Fifi egyszerűen nem eszik meg semmi mást.” Nos, akkor jobb, ha csak egy kis zacsival veszel, mert ki tudja, meddig fog Fifi egyáltalán enni… Mindenkinek, aki ezzel a szeméttel eteti a kutyáját, abba kellene hagyni és a gyártóját pedig bíróság elé vinni.

7. A legtöbb cég szép halkan leállt az Etoxiquin használatával

Az egykor oly népszerű és rendületlenül védett tartósítószer (antioxidáns) az ún. Etoxiquin nagyjából eltűnt a piacon lévő termékekből, a profi tenyésztőkkel zajlott peren kívüli egyezkedéseknek köszönhetően. Korábban az állat eledel gyártó cégek kivételezett adalékanyaga volt, mint egy hasznos és egészséges összetevő, miközben megpróbálták elrejteni azt a tényt, hogy ez az anyagot sosem szánták mindennapi fogyasztásra. Eredetileg gumi stabilizátornak és színtartó anyagnak fejlesztették ki. Az autógumik rugalmasabbak, a fűszerek pirosak tőle. Annak ellenére, hogy megpróbálták emberi fogyasztásra is alkalmas termékként elfogadtatni, csak nagyon minimális adagban, színezett fűszerekben engedélyezett.

Azokat az embereket, akik megismerkedhettek a tragikus eredményekkel, amiért napi szinten etették az etoxiquint házi kedvencükkel, lefizették és hallgatásra kényszerítették. Megszámlálhatatlan halvaszületéses eset, veseelégtelenség, májműködés hirtelen megszűnése, végleges pigment elváltozások, daganatok és haláleset íródik a számlájára ennek a „csodának”, amit 1987üben kezdtek az eledelekbe rakni. Az etoxiquinről a figyelem elterelődött, mikor a vezető eledelgyártó cégek abbahagyták használatát és sokkal biztonságosabb (kevésbé törvénybe ütköző) tartósítószereket kezdtek el használni, mint E-és C-vitamin. Ahhoz, hogy elnyerjék az emberek bizalmát, ki kellene állniuk, beismerni a hibáikat és tiszta lappal indítani, de ez csak egy álom… ők inkább tagadnak.

8. A természet nem arra tervezte az állatot, hogy enzim mentes száraz ételt egyen

A kényelemért a kedvencünk egészségével fizetünk. Hol van az előírva, hogy négylábú barátodnak krétaszáraz, értéktelen barna rögöket kell ennie? Rossz ötlettel győztek meg minket. Bevettük, mert az életünket megkönnyítette. Amíg nagy árat nem fizetünk érte. De hát a száraztáp nem teszi fényessé a fogaikat, üdévé a leheletüket? Nem fog a foguk kiesni, ha puha dolgokat esznek? Jah, persze…! Láttad te már valaha enni a kutyádat? Úgy néz ki, mint aki éppen fogerősítő gyakorlatokat végez? És mi van a macskával? A fogait meg az ínyét tisztítja, mi? Az igazság a fogtisztítással kapcsolatban: botok, kövek, kötelek, csontok, játékok és a nyál az elsődleges eszközei. Nem az étel. Az iparilag előállított tápokat mesterséges ízfokozókkal és zsírral permetezik le, hogy vonzó legyen az állat számára. Ezek nélkül a jó öreg táp csak csücsülne a tálban és porosodna. Emberen nagy pénzeket kapnak azért, hogy olyan bevonatokat fejlesszenek ki, amitől a kutyák fejes ugranak az etetőtálba. Ettől az ember mosolyog, hogy és úgy érzi, ez biztos egészséges, és Fifi imádja, úgyhogy legközelebb is ezt veszi… igaz? De ne felejtsük el, a róka nem kutatott egy jó ropogós nyuszi után. Megette a puhát, kielégült mosollyal és egészséges hasnyálmiriggyel vadászik tovább.

9. Néhány cég cukrot „csempész” a tápba, hogy rabul ejtse az állatokat

Vigyázz velük. Persze nem nevezik nevén a gyereket: nádmelasz, répa szirup, kukorica szirup stb. Ezek egyáltalán nem valók kedvencünk táljába. A feldolgozott cukrok ismeretlenek a kutyák és macskák számára és hosszútávon elhízáshoz, a fogak szuvasodásához, cukorbetegséghez vezethet. Pár évvel ezelőttig propilén-glikolt használtak, mint édesítő és tartósítószer, jobban törődve az eltarthatósággal, mint az állatok egészségével. Szerencsére betiltották. Az eledel gyártó cégek azt fogják mondani, hogy teljesen védve vagy, a házi kedvencek egészségére vigyáznak a szabályokkal. Te ezt beveszed? AZ FDA (Food and Drug Administration – ÁNTSZ) még az emberi fogyasztásra szánt termékek piacra özönlésével sem tud lépést tartani, miért emelnék fel akár a kisujjukat is kutyáink, macskáink érdekében? Az Etoxiquin idejében sem tették… Az állati eledelek felügyelő szerve az AAFCO (The American Association of Feed Control Officials –kb. Takarmányozási Hivatal). A szabályokat, amiket a cégek betartanak olyan emberek hozzák, akik anyagilag érdekeltek a táp gyártásában. Kecskére a káposztát tipikus esete.

10. Majdnem minden gyártó használ székletkeményítőket

Megint a kényelem győzedelmeskedik az egészség felett. A székletkeményítők megkönnyítik a takarítást. Ki fogja megvenni a tápot, ha kutya után úgy kell felkaparni? Sokkal könnyebb felkapkodni a kis „téglákat”, vagy arrébb söpörni. Vedd számításba, hogy mindezért az eredményért mi zajlik le állatkád belsejében. Te tennél cementport a palacsintádba? Na és mi a helyzet a fűrészporral? Ha diétáznál, belekevernél mogyoróhéjat a reggeli zabpelyhedbe? Nos ők ezt megteszik érted és kedvencedért. Nézd csak meg, hogy a következők közül van-e a zacskóra írva valamelyik: bentonit, porított cellulóz, cukorrépa vagy cékla pép, burgonya (vagy bármilyen) törköly, darált mogyoróhéj. A magyarázat, amit ők adnak ezeknek az anyagoknak a jelenlétére: kell a rost az egészség megőrzéséhez. Ebben van igazság, de nem emiatt adják a táphoz. A gabonák nagyon jó és elegendő rostot adnak. A korpa is. De az igazi cél, hogy eladják a terméket, mert a feltakarítás ezután olyan könnyű és élvezetes XYZ márkával… Mielőtt ezt adod a kedvencednek, keress fel egy céget képviselő személyt és tedd fel neki a következő kérdéseket: Mi van azokkal az esetekkel, mikor a kutyámnak hirtelen kell ürítenie, mert mondjuk a szervezetébe került valami méreg, vagy kutya/macska influenza közeleg… Jó ötlet, hogy állandóan dugó van a kutyában?” Erre valószínűleg a következő motyogást kapod válaszként: „A kutatásaink szerint…” meg „szabályozva a tápanyagok végighaladását a szervezetben, a felszívódás tökéletesítése miatt”… Te ezt tényleg beveszed? Ha az étel jó és megfelelően van adagolva, a széklet tökéletesen rendben lesz, és nincs szükség arra, hogy az állat egy kisebb téglát próbáljon meg kiküszködni a hátsó rendszeréből.

A szerző zárógondolatai:

Először is a kötelező apróbetűs rész. A fentebb említettek a saját véleményemet képezik, kialakulásukat az állat eledel gyártásban eltöltött 15 év segítette. Ha bármilyen hiba van az írásban, az az enyém. Senki nem fizetett azért, hogy megírjam, amit akarok. Azért írtam, mert ki kellett mondani. Annak érdekében, hogy felvilágosítsam és figyelmeztessem az állatkedvelő embereket, és kismértékben egyensúlyozzam a mindennapi reklámáradatott, amit a gyártó cégek vetnek ránk.

Az állataid etetése rajtad áll, a te döntésed. Kezd el olvasni a címkéket. Szánj időt egy kis kutatómunkára. Hívd fel a cégeket, ha van kérdésed. Kérj valakit a telefonhoz, aki résztvett a tápanyagok összeállításában. Kutass, amíg elégedett nem vagy az eredménnyel, vagy amíg rá nem jössz, hogy ideje eledelt váltani. Gondolkodj el a nyers ételek választékán, amit adhatsz az állatnak. De az ő érdekében, ne hagyd, hogy magával ragadjon ez a nyamvadt egyeduralom a száraztápok részéről.

Nem minden jelenleg piacon lévő táp „romlott” és nem minden cég gyakorolja a fentebb leírtakat. Egyesek sokkal jobbak és tisztességesebbek, mint a másikak. Az, hogy kilistázzuk bármelyik oldalt sokkal bonyolultabb annál, minthogy bele lehetne foglalni ebbe a szövegbe. Te vagy a főnök, és most már tudod, hogy mire vigyázz. Kérlek, vedd komolyan kedvenced táplálását. Ez így van rendjén. Nyugodtan add tovább ezt az üzenetet, a jól értesült nyilvánosság változtathat a dolgokon.